Iratkozzon fel hírlevelünkre

2017. május

KIÁLLÍTÁS folytatás május 31-ig  Szófiai Magyar Intézet

A N(ŐK) IS HŐSÖK - MAGYAR NŐI SORSOK AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN CÍMŰ KIÁLLÍTÁS

A kiállítás kurátorai: Bodnár Zita, Kincses Károly fényképész, ifj. Bertényi Iván történész

Az első világháború volt az első modern háború. Abban az értelemben is, hogy nem csupán a hadseregeknek kellett megküzdeni egymással, hanem a hadviselő felek igyekeztek egész társadalmukat mozgósítani a győzelem érdekében. Ezért a háború Magyarország számára sem csak a hadköteles korú férfiak részvételével zajlott, hanem részt vett benne az akkori országban élt mintegy 11 millió nő is. Ez a kiállítás az ő küzdelmes helytállásukat kívánja néhány jellemző részlet segítségével bemutatni.

Ha a fegyveres harcokban – néhány érdekes, de nagyon csekély számú kivételtől eltekintve – csak a férfiak vettek is részt, a nőkre is fontos feladatok hárultak. A férfiak lelkesítése, a sebesültek ápolása a hagyományos elvárások közé tartozott, de ezt most kiegészítette, hogy a milliószámra a frontra került férfiak helyét is zömmel a nőknek kellett betölteni a gazdaságban. Az elhúzódó háborúban a termelés fenntartásának nagy szerepe volt, s mivel a megtermelt javakból elsősorban a harcoló hadseregek részesültek, a hátországban maradtak ellátása egyre romlott. Ennek kárvallottjai közé tartoztak a sok esetben családfenntartói szerepre kényszerült nők is. A hátország lakói azonban nem csak materiális értelemben nélkülöztek. Sokaknak ennél is nehezebb lehetett a lelki szenvedés: az aggódás a szeretett fiúért, fivérért, férjért vagy kedvesért. A remény, hogy nem lesz baja, és épségben visszatér. A szomorúság, ha fogságba került, megsebesült, ha csonkán és betegen térhetett csak haza. A hősi halált haltak után maradt százezernyi gyászoló tragédiája.

A Balassi Intézetnek az I. Világháború 100. évfordulójának szentelt kiállítása a magyar nők nehéz sorsát próbálja bemutatni.

A kiállítás társszervezője a Bolgár Helsinki Bizottság.

 

FILMMŰVÉSZET május 2. - 18.30 óra, május 30. - 18.00 óra Szófiai Magyar Intézet

A KINEDOK BEMUTATJA:

május 2. - 18.30 óra  Nagy Viktor Oszkár, Petrik András​: FELSŐBB PARANCS – 50 perc és Meggyes Krisztina: AZOK  - 28 perc

FELSŐBB PARANCS - Tömegek kelnek útra Ázsiából, Afrikából, hogy bejussanak az Európai Unióba. Utolsó akadály a szerb–magyar határ. Ha átjutnak, megnyílik az út a nyugati országok felé, ahová legtöbben tartanak. A határt azonban a legmodernebb hőkamerák tartják megfigyelés alatt. Csekély az esély az átjutásra. Akiknek mégis sikerül, azokat a határrendészet emberei és a helyi lakosokból verbuválódott önkéntes polgárőrök várják a túloldalon. Az átkelés előtt azonban még a hideggel, az éhezéssel, a fáradsággal, a szerb rendőrök erőszakos zaklatásaival kell megbirkózniuk a szabadban éjszakázó migránsoknak. A közeli szerb városból egy lelkész, vállalva a kockázatot, hogy tettei miatt a törvény kezére jut, élelemmel, ruhával és Isten feltétel nélküli szeretetével látja el a rászorulókat.

AZOK - Vámosszabadi egy jómódú, nyugodt kis falu volt, amíg egy hirtelen esemény meg nem zavarta a település nyugalmát: 2013 nyarán a határától csupán pár kilométerre létrehoztak egy menekülttábort. A falubeliek hevesen tiltakozni kezdtek, és hamarosan megalakult egy aktivista csoport, akik mindenáron meg akartak szabadulni a bevándorlóktól. A kis falu valójában egy olyan nehézséggel nézett szembe, amivel nem sokkal később már egész Európa küzdött. Az új helyzet számos kérdést vetett fel a toleranciával, az ismeretlentől való félelemmel és a migrációval kapcsolatban.

https://www.facebook.com/events/210552936105044/

május 30. - 18.00 óra  Gerő Marcell: Káin gyermekei, 104 perc

A KÁIN GYERMEKEI című dokumentumfilm Monory Mész András 1985-ben Magyarországon készült Bebukottak című dokumentumfilmjének gyilkosságért elítélt fiatalkorú főszereplőinek felkutatására és megszólaltatására vállalkozik. E vállalkozás kiindulópontja az olthatatlan kíváncsiság - mi lesz a megbélyegzettel? Mi lesz azokból a fiúkból, akik kamaszkorukban embert öltek, egész fiatalságukat börtönben töltötték és legalább 25-28 évesek, amikor szabadulnak? Most, harminc évvel - több mint egy emberöltővel - később már tisztán látszik, milyen irányba kanyarodott az akkori kamaszok, mostanra meglett férfiak sorsa. Sors, bűn és örökség - Káin gyermekeinek szemén keresztül.

A KineDok egy teljesen új típusú nemzetközi közösség, egy egyedi filmklub és alternatív filmterjesztői platform, amely kapcsolatot teremt a kreatív dokumentumfilmek készítői és nézői között. 16 gondolatébresztő kelet- és közép-európai dokumentumfilmet vetítünk országonként több mint 25 rendkívüli helyszínen: Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Lengyelországban és

Norvégiában. Olyan közösségi élmény megteremtése a cél, amely kilép a filmszínházak hagyományos falai közül.  

https://www.facebook.com/events/211613142667413/

A BELÉPÉS INGYENES!

A rendezvény a Szófiai Magyar Intézet támogatásával valósul meg.

 

KIÁLLÍTÁS május 3., szerda, 18.00 óra Plovdiv – Néprajzi Múzeum

A KÁRPÁT-MEDENCEI NÉPVISELETEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA

A tárlat a Herman Ottó Múzeum néprajzi tárának része, Barna György gyűjteménye.

A kiállítást Angel Jankov, a plovdivi Néprajzi Múzeum igazgatója nyitja meg

A hagyományos európai paraszti kultúra egyik leglátványosabb része a különböző népek, néprajzi csoportok és tájak változatos népviselete. A magyar paraszti öltözködés a népművészet stíluskorszakaival párhuzamosan formálódott. A 19. század második felében a gyári kelmék, textíliák elterjedésével a viselet – főleg a nők ruházata – alkalmassá vált egy-egy táj, település jellegzetességeinek kifejezésére. Az öltözet, mint jelrendszer, elárulta viselője társadalmi státusát, életkorát, családi állapotát, utalt a különböző ünnepi alkalmakra, sőt személyes érzelmek kifejezésére is alkalmas lehetett. Kiállításunk ízelítőt nyújt Barna György magángyűjtő Kárpát-medence népviseleteit bemutató anyagából.

Az eredeti, gazdag kollekció 19 tájegységről, 120 településről 280 népviseletet vonultat fel, közülük 173 egész alakos bábura öltöztetve látható. A jelenlegi, a plovdivi Néprajzi Múzeumban bemutatásra kerülő tárlat az eredeti anyagból válogatott molinókon mutatja be a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszak falusi és mezővárosi ünnepi viseleteit a Kárpát-medence négy nagytájáról (Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély). A magyar néprajzi csoportok mellett a német, délszláv, román, bolgár és más nemzetiségek változatos öltözetei is megjelennek. Gazdag a válogatás a határon túli magyar anyagból: Erdélyből (ma Románia) a kalotaszegi, széki, csángó, valamint Felvidékről (ma Szlovákia) a zoboralji öltözetekből. Kimagasló értéket képviselnek az erdélyi szász és a torockói viseletek. Múzeumunk számára különösen értékes a régiónkból bemutatott 42 színpompás matyó népviselet (Mezőkövesd, Tard, Szentistván).

A kiállítás megtekinthető 2017. május 24-ig.

 

NÉPTÁNC május 8., hétfő, 16.00 óra Szófia – Nezaviszimoszt tér

Május 9-e, Európa napja alkalmából!

Európa Táncol - Európai Zenei fesztivál 2017

Résztvevők: Szófiai Fúvószenekar Juli Damjanov karmester vezetésével, Neska Robeva „National Art“ tánccsoportjának táncosai, az AzTiDance Formáció és a Zdravec gyermek néptánc együttes

A műsorvezetők:  Alkszander Mutafcsijszki és Katya Tuparova

Program: az európai népek táncai

A magyar táncokat az AzTiDance Formáció táncosai, Dimitar Korcsakov és Krisztina Szemova mutatják be.

Az esemény a Fővárosi Önkormányzat 2017-es kulturális naptárának része.

Társszervezők: a Bolgár Kulturális Minisztérium

Támogatók: A Szófiai Magyar Intézet, a Lengyel Intézet

 

IRODALOM május 10., szerda, 17.00-22.00 óra Szófia

AZ IRODALOM ÉJSZAKÁJA, 2017

17.00 óra Városi park, a CsitAlnyAta Pavilon előtt – Poesiomat (költészeti és rövid prózai állandó installáció). A magyar szöveg: Márai Sándor Az olvasó Julia Krumova bolgár fordításában.

A Poesiomat egy tengeralattjáró periszkópjára vagy egy szellőztető csőre emlékeztető szerkezet, de valójában ingyenes költészeti automata. Az első Poesiomat 2010-ben jelent meg Prágában. Itka Tomsova és Vitek Jezek készítették Ondrej Kobza elképzelése alapján. Kijev, London, Moszkva, Velence, New York után most már Szófiában is megtalálható, a Városi parkban, a CsitAlnyAta Pavilon előtt, ahol kortárs európai szerzők szövegei hallhatók bolgár nyelven.

 

18.00 óra Az Irodalom Éjszakája 2017 – Szófia, magyar felolvasás az Aleko Konsztantinov Szatirikus Színház kamaratermében.

Az esemény keretében Mihail Szarvanszki színművész előadásában részleteket hallhatnak Mosonyi Alíz Magyarmesék (Izida kiadó, 2016) című művéből Nikolaj Bojkov bolgár fordításában.

A Magyarmesék kis híján száz mese felnőtteknek. Magyarokról magyaroknak magyarul. Találkozhatunk Igazságos Mátyással is, akit megfoszt az országa királyságától, mert parkolóőr álruhában mászkál;egy királlyal ne kelljen úgy beszélni, mint egy parkolóőrrel. És nem maradhat ki Petőfi Sándor, a pizzafutár,Tell Vilmos, Marcipánmarika sem.

 

Az Irodalom éjszakáján minden félórában különböző helyszíneken neves személyek olvasnak fel részleteket egy-egy bolgárra fordított európai műből, egy helyszínen egy könyvből. A helyszínek térképe és további információ az esemény brosúrájában található. Minden látogatónak lehetősége van a felolvasás helyszínein pecséteket gyűjteni, és az esemény végén a legalább öt pecsétet összegyűjtők tombola játékban vehetnek részt a Fővárosi Bábszínházban (Gurkó utca 14.) 21.30-kor. A szerencsés nyertesek a bemutatott könyvek egyikét kapják jutalmul. Az Irodalom Éjszakája a Fővárosi Önkormányzat kulturális naptárának része.

Az eseményről: www.noshtnaliteraturata.bg

 

 

KONCERT május 11., csütörtök, 19.00 óra Szófia, Tudományos-műszaki Egyesületek Szövetsége Díszterme  (Rakovszki utca 108.)

A KÁKICS ZENEKAR és az ALISTÁLI GYÖRGY KULTURÁLIS EGYESÜLET LÖVÉSZÁRKUNK MENEDÉKÉN, JAJSZÓ HELYETT SZÉP DAL FAKADT CÍMŰ ELŐADÁSA. Belépés meghívóval!

Népzenés emlékezés korabeli írásokkal, fényképekkel az I. Világháború hőseire, akik emberek tudtak lenni az embertelenségben.

A zenekar tagjai: Horváth Árpád, Majer Tamás, Tárnok Ákos, Várai Áron, Varga Evelin

A zenekar vezetője Tárnok Ákos így mutatja be az előadás programját:

A székesfehérvári Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred és a 10-es huszárok rohamaikkal nagyban hozzájárultak dicső győzelmekhez, Szerbiában, Galíciában, Erdélyben és az észak olasz fronton. Így fehérváriakként mindenképpen fontosnak tartottuk az előadásunk megalkotásánál, hogy benne városunk, megyénk hőseire is megemlékezzünk.

A műsorban nem csak vonós hangszereket használunk, hanem előtérbe helyezzük a parasztság által használt hangszereket is, mint például a tekerőlantot, a bőrdudát, az ütőgardont, a különböző furulyákat, a citerát és a kobozt. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a közkatonák nagy része a parasztság köréből kerültek ki, akik olykor még a régi stílusú dalokra is ráénekelték a velük megtörtént eseményeket és egyes hangszereket még a frontra is elvittek magukkal.

Magyarország több tájegységéről hallhatóak összeállítások, az adott vidékre jellemző hangszerelésében. Ez lényeges, hiszen a háború sokpólusú történésében a nagy Magyarország valamennyi területéről soroztak be férfiakat katonának.

A program a különböző hadszíntereken születetett, vagy később megénekelt katonadalokra épül. Időrendi sorrendben járja végig a világháború fontosabb eseményeit, ahol magyarok harcoltak. Eközben korabeli feljegyzésekből, levelekből, jelentésekből idézünk, olvasunk fel.

A még hatásosabb élmény érdekében projektorral családi fényképekből, saját gyűjteményekből, múzeumi, levéltári archívumból, vetítünk katonákról, bajtársakról fényképeket.

A dalok szövegei erősek: az élet és halál közt lebegő ember reményét vagy olykor reményvesztettségét tükrözik.

Meghívók a Szófiai Magyar Intézet titkárságán a 02/987-23-07 telefonszámon vagy az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen igényelhetők.

Az esemény a Szófiai Magyar Nagykövetség Szófiai Magyar Intézete és az Art Panoráma folyóirata együttműködésben, az I. Világháborús Emlékbizottság támogatásával valósul meg.

 

 

FILMMŰVÉSZET május 15., hétfő, 14.00 óra  Szófia, a Színművészeti Akadémia moziterme, május 25., csütörtök, 18.00 óra  Szófiai Magyar Intézet

A MINDENKI CÍMŰ MAGYAR FILM VETÍTÉSE

A film erеdeti nyelven, angol feliratokkal tekinthető meg, 24 perc. A belépés ingyenes!

Rendező és forgatókönyv író: Deák Kristóf, zene: Balázs Ádám, operatőr: Maly Róbert, szereplők: Szamosi Zsófia, Gáspárfalvi Dorka, Hais Dorottya és mások.

A Film Oszkár-díjat kapott rövidfilm kategóriában 2017-ben.

1991-et írunk, a 10 éves Zsófi új iskolába kerül. Az új helyen sok minden idegen és furcsa, de van remény: Zsófi bekerül az iskola híres kórusába, és összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban. Még nem is sejti, hogy hamarosan Lizával együtt kell szembeszállniuk a kórusvezető Erika nénivel, aki nem olyan kedves, mint amilyennek elsőre látszik.

 

KIÁLLÍTÁS május 17., szerda, 19.00 óra Plovdivi Rádió - Kamaraszínpad

Bartók Béla születése 135. évfordulója alkalmából (1881-1945)

MIKROKOZMOSZ - BEVEZETÉS BARTÓK BÉLA VILÁGÁBA CÍMŰ TABLÓKIÁLLÍTÁS

A kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából készült a Bartók Emlékév alkalmából.

A kiállítás 12 tablójának mindegyike egy-egy jellegzetes téma köré épül - a személyiség, a magánélet, a nyilvánosság előtti szerep - és a zeneszerzői, népzene kutatói és tudományos életpálya különböző oldalait mutatja be. Valamennyi tabló - akárcsak a kiállítás egésze – Bartók kompozícióinak címéből kölcsönöz mottót. A tablók képanyaga a budapesti Bartók Archívum dokumentum gyűjteményére épül, szövegei levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből válogatnak.

Az egyes tablókat archív zenei részletek illusztrálják, többségükben Bartók saját felvételei, rádióinterjúk és az általa gyűjtött népzenei hangfelvételek hallhatók.

A tárlat összeállítója Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője.

 

TUDOMÁNY május 18., csütörtök, 18.00 óra Szófiai Magyar Intézet

Hoppál Mihály Kultúrák– Sámánok - Jelek című könyvének bemutatása

(Ogledalo könyvkiadó, 2017, Fordító: Plamen Anakiev)

A könyvet bemutatja, dr. Krisztian Bankov professzor, az Új Bolgár Egyetem Délkelet-Európai Jeltudományi Központjának vezetője

Hoppál Mihály 1942-ben született Kassán. 1961 és 1966 között a Debreceni Egyetem (Kossuth Lajos Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karán, néprajz, muzeológia és magyar nyelv és irodalom szakon tanult és diplomázott. 1972-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett, 1990-ben az irodalomtudomány (néprajz) kandidátusa lett. 2006-től az MTA doktora.

1967-től dolgozott az MTA BTK Néprajztudományi Kutatóintézetében, ahol 2003 és 2009 között igazgatói posztot is betöltött. 1998 és 2010 között az Európai Folklór Intézet alapítója, valamint az intézmény igazgatója volt. Kutatási területei a samanizmus hagyományos és modern formái, etnoszemiotika, mitológiakutatás és a népi gyógyászat.

Komolyabban akkor kötelezte el magát a tematika mellett, amikor kutatói ösztöndíjjal fél évre Moszkvába került. Ottani kollégáitól megtudta, hogy Oroszország távoli részein még mindig élnek olyan sámánok, akik gyakorolják közösségük hitét. Egy rövidfilmet is mutattak neki, amelyben egy nganaszán – északi szamojéd – sámánt láthatott szertartásvégzés közben. Ettől kezdve Szibériában, Kínában, Dél-Koreában kutatta a sámánizmust. Egy riportban a következőket mondta a sikeres kutatásról: „Nem azon múlik, hogy beépülök-e a kutatott

csoport közé vagy sem, hanem azon, hogyan lopja be az ember magát a szívükbe. Nagyon fontos dolog, hogy én újra és újra visszatértem hozzájuk. Amikor a keleti ember látja, hogy visszamész, akkor barátként tekint rád. Amikor már másodszor vagy harmadszor is visszatértem, testvérként kezeltek.”

A Kultúrák – Sámánok - Jelek című könyv a sámánok rejtett és misztikus világába kalauzol Hoppál Mihály néprajztudós könyve, melybe több mint negyven év kutatását sűrítette. A szerző által készített, páratlan képek segítségével bepillantást nyerhetünk a sámánok mágikus szertartásaiba, gyógyító rítusaiba, de megismerkedhetünk a révülést elősegítő, szimbólumokkal gazdagon díszített dobjaikkal és hagyományos viseletükkel is. Hitelesen tárul fel előttünk az eurázsiai népek természetközeli világképe, melyben a sámánok alkotják az élő hidat földi valóságunk és a szellemek láthatatlan birodalma között, ahová csak a kiválasztottak léphetnek.

Az esemény társszervezője: Az Új Bolgár Egyetem Délkelet-Európai Jeltudományi Központja

 

 

MOZI május 8-20., 18.30 óra Sztara-Zagora – Zahari Knyazseszki Regionális Könyvtár és az Etnoszvjat Kulturális-tájékoztatási Központ, május 20 – június 15., 15.00 óra Sumen, Kossuth Lajos Emlékház

A MAGYAR FILMMŰVÉSZET 120 ÉVE

120 évvel ezelőtt nyílt meg az első filmszínház Budapesten, akkor vetítették az első filmet. A bemutatásra kerülő 11 film a magyar filmtörténet emblematikus produkciói.

Amíg megvénülünk (Uher Ödön, 1916, 93 perc)

Utolsó éjszaka (Janovics Jenő, 1917, 39 perc)

Aranyember (Korda Sándor, 1918, 61 perc)

Hippolit, a lakáj (Székely István, 1931, 75 perc)

Szarajevó (Ráthonyi Ákos, 1940, 81 perc)

Emberek a havason (Szőcs István, 1942, 89 perc)

Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1956, 90 perc)

Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1965, 90 perc)

Szerelem (Makk Károly, 1970, 85 perc)

Megáll az idő (Gotár Péter, 1981, 96 perc)

Eldorádó (Bereményi Géza, 1988, 100 perc)

Az esemény az NKA támogatásával valósul meg.

 

 

Attachments:
Download this file (SzMI_2017_majus_hu.PDF)SzMI_2017. majusi program_hu[SzMI_2017. majusi program_hu]1588 Kb

ESEMÉNYNAPTÁR


2018
16
December
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések