május 28. | hétfő | 19.00 óra A Szófiai Filharmónia Kamaraterme

KONCERT LIGETI GYÖRGY ÉS FARKAS FERENC MŰVEIBŐL MAGYARORSZÁG ZENÉJE címmel a bolgár EU elnökség alkalmából és az Európa zenéje ciklus részeként

A belépés ingyenes!

Előadók: Kremena Ancseva (fuvola), Valentin Metodiev (oboa), Mihail Zsivkov (klarinét), Martin Sztojanov (fagott), Kraszimir Kosztadinov (vadászkürt)

A koncert programja: Farkas Ferenc – Régi magyar táncok, Ligeti György – Hat bagatell

A Szófiai Filharmónia az Európa Zenéje koncert ciklussal üdvözli a bolgár EU elnökséget. Az EU 28 tagországának zenéje kerül bemutatásra 28 koncerten a Szófiai Filharmónia és a Pancso Vladigerov

Zeneakadémia együttműködése eredményeként. A koncertek 2018 januárjától júniusig látogathatók minden hétfőn 19.00 órától, átfogva a bolgár elnökség hathónapos időtartamát. A program egyaránt tartalmaz klasszikus és kortárs zeneműveket. Az előadók között üdvözölhetünk tehetséges, fiatal bolgár művészeket, akik az elkövetkezendő években bizonyítják tehetségüket, valamint már nemzetközi hírnévre tett szólistákat.

A ciklus első koncertje az előző EU elnökség országának, Észtországnak a zenéjét mutatta be, az utolsó pedig Ausztriáét, amely Bulgária után veszi át az Európa Tanács elnökségét.

Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905 – Budapest, 2000) kétszeres Kossuth-díjasLiszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Zenei tanulmányait 192227 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél és Fejér Ferencnél. 192931 között a római Santa Cecilia Akadémián Ottorino Respighitől tanulhatott ösztöndíjasként. A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Tudása, stílusismerete, gazdag invenciója, széles körű műveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentős zeneszerzők sorába emelte. 

Ligeti György Sándor  (1923., Dicsőszentmárton – 2006., Bécs) Kossuth-díjas zeneszerző. Zenéjének leginkább felismerhető vonása valamiféle  neodadaista érzékenység a humor és az abszurd iránt, ami kendőzetlenül mutatkozik meg olyan darabokban, mint a Poème symphonique, amelyben száz metronóm ketyeg egyszerre, mindegyikük más tempóra beállítva, míg végül csak egy marad. A másik jellemzője Ligeti zenéjének a meccanico mozgástípus, ami azt jelenti, hogy a zene gépszerű, hangzásában mechanikus és precíz. A zene lényege, hogy a zenész úgy játszik a hangszeren, mintha az egy gép lenne.

Az Európa Zenéje ciklus az EU Tanács bolgár elnöksége kulturális programja keretében és a bolgár Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával, valamint a Szófiai Magyar Intézet együttműködésével valósul meg.