KIÁLLÍTÁS április 24. | kedd | 18.00 óra SzófiaI Magyar Intézet

RÓTH MIKSA MEGSZÍNESÍTETT NAPFÉNY CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA

A kiállítást Dimitrov Györgyi, a Szófiai Magyar Intézet igazgatója nyitja meg

Róth Miksa (1865. december 26. – 1944. június 14.) a megújuló magyar üvegablak- és mozaik-művészet legkiemelkedőbb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. Apja, Roth Zsigmond műhelyében kezdte tanulni a mesterséget. Többek közt Angliában, Franciaországban és Németországban tanulmányozta a kö­zépkori üvegfestményeket. 1885-ben alapított műhelye a kiegyezés (1867) utáni nagy építkezéseknek köszön­hetően számos megrendelést kapott. Gazdasági és közigazgatási funkciót betöltő épületek, templomok, zsinagógák, kiállítási termek, fürdők, kávéházak, magánházak és bérpaloták díszítése készült műhelyében.

Az 1890-es évek végétől az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként és egyéni módon alkalmazta az l. C.Tiffany által felfedezett új üvegfajtát, s meghonosította a mozaikkészítést is. Kiemelkedő munkái közé tartozik többek közt az Országház, a Királyi Palota szent jobb kápolnája, a Zeneakadémia, Magyarország velencei állandó műcsarnoka, az egykori Gresham Biztosító székháza, a Marosvásárhelyi kultúrpalota és a lipótmezei kápolna. A fiumei úti Nemzeti Sírkert és a kozma utcai temető számos sírboltját, mauzoleumát díszítik mozaikjai.

a kor legjelentősebb építészeivel és festőivel dolgozott együtt. Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült például a mexikói nemzeti színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete (1910). A sikerekben, elismerésekben gazdag életpálya a második világháború kitöresevel tragikus fordulatot vett: az 1939-es zsidótörveny megjelenése után bezárta műhelyét. 1944-ben, otthonában halt meg.

A Balassi Intézet Megszínesített napfény című kiállítási anyagában felnagyított fotók, vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével idézi fel a műhely sokszínű és sokrétű munkásságát; mutatja be az életpálya főbb szakaszait és főműveit. A saját tervezésű és a műhelymunkák mellett szerepelnek a kor kiemelkedő festőivel (Székely Bertalan, Vaszary János, a gödöllői műhely alkotói stb.) való együttműködésének emlékei is. Az eredeti alkotások többsége a valóságban olyan épületekben található, amit nem könnyű látogatóként megnézni. A kiállításban fotók segítségével mutatjuk be a fentiek miatt „láthatatlan” üvegfestményeit is. A tárlat anyaga több közintézmény, valamint fotóművész együttműködésével valósult meg. A kiállítás kurátora Gellér Katalin művészettörténész, a Magyar Szecessziós Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa.