KIÁLLÍTÁS március 6. | kedd | 18.00 óra Szófiai Magyar Intézet

RITTER DORON ÓHAZÁBÓL AZ ÚJHAZÁBA CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA

A bulgáriai zsidók megmentése 75. évfordulója alkalmából és az elhurcolt trákiai és a macedóniai zsidók emlékére

A kiállítást őexc. Balázsné Harangozó Tekla Magyarország szófiai nagykövete és Joszif Melamed a Bulgáriai Zsidók Salom Szervezetének főtitkára nyitja meg

Ritter Doron fotóművész családban született. Nagyanyja, Nádor Ilona volt az első magyar fotóművésznő, aki a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja és Aranytollas újságíró is volt. A Nők Lapjánál mintegy 40 éven át dolgozott. Unokája, Ritter Doron tőle leste el a fotográfia művészetét. A nemzetközi szinten is elismert fotós magát inkább fotográfusnak tekinti. Szerinte ugyanis van különbség. Szipál Mártontól kölcsönzött definíciója szerint, egy fotós sok érdekes képet készít, egy fotóriporter érdekes helyszíneken, eseményeken teszi ugyanezt, de egy fotográfus a fénnyel dolgozik.

Ritter Doron fotókiállítása azt kívánja bemutatni, hogy az Izraelbe kivándorolt közösségek kötődése óhazájuk hagyományaihoz és kultúrájához éppoly fontos, mint a világ bármely táján élő zsidó közösségek összetartása és tradícióik ápolása új hazájukban.

A történelmi Magyarország területén született, magyar ajkú zsidók a cionizmus megjelenése előtt is éltek már Izraelben, illetve a palesztinai zsidó közösségben, a jisuvban. A zsidó hagyomány szent helyei, a nagy rabbik sírjai és maga a szentföldi tanulás lehetősége mindig is nagy vonzerőt jelentett a vallásos zsidóság számára, s a Szentföld (Erec Jiszrael) iránti nem politikai értelemben vett vágyódás a cionizmussal amúgy nem rokonszenvező magyar ortodoxiára is jellemző volt.

Nagyobb tömegek a Soa (Vészkorszak) után vándoroltak ki Palesztinába, illetve az 1948-as államalapítást követően, immár szabályozottabb formában, Izraelbe. A hivatalos statisztikák szerint 1948 után több mint 30 000 (pontosan 30 029) magyar zsidó vándorolt ki, közülük 14 324 fő 1948 és  1951 között. Ez a szám azonban nem ad pontos képet a magyar zsidók számáról, hiszen nem veszi figyelembe azokat, akik a Magyarországgal szomszédos országokból érkeztek Izraelbe, és nyelvük, kultúrájuk, műveltségük magyar volt. Többek között az ő örökségük feltérképezésére is jött létre az észak-izraeli Cfátban működő múzeum, amely 1990-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Az esemény a Bulgáriai Zsidók Salom Szervezetének együttműködésével valósul meg.

A kiállítás április 20-ig tekinthető meg