KIÁLLÍTÁS december 11. | hétfő | 18.00 óra Szófiai Magyar Intézet

MAKOVECZ IMRE TEMPLOMOK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA

A kiállítást Georgi Bakalov építész, a Bolgár Építészek Szövetségének elnöke és Máté Gábor fotóművész, a Moholy-Nagy Művészeti Akadémia tanára nyitja meg

A Makovecz Imre Alapítvány nevében az építész leánya, Makovecz Anna festőművész üdvözlő beszédét hallhatják

Makovecz Imre (1935-2011) az organikus építészet legjelentősebb képviselője. A hagyományos alapanyagok, s főleg a fa felhasználásával készült épületeknek hagyományőrző hatása van, így a fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használja. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Építészete organikus, mivel szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba.

Első figyelemreméltó munkájának a paksi templomot tartja, amely karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a néhány évvel előbb épült siófoki evangélikus templom is. 

Építészként fő műve az 1992-es 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét.

1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára lett, 1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója volt, később örökös tagjává választották. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatta a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.

Több magyar és nemzetközi építészeti díj kitüntetettje – Ybl-díj (1969), Kossuth-díj (1990).

Képeim elkészítésénél arra törekedtem, hogy Makovecz Imre épületeinek lényegét ragadjam meg, amely véleményem szerint maga a szakralitás. Hajnalban, alkonyatkor vagy éjszaka fényképeztem, ezért mesterséges fényeket használtam, amellyel néha csak bizonyos részleteket világítottam meg, az épület más elemei pedig sötétségbe vesznek. Ettől válnak képeimen Makovecz Imre templomai, kápolnái és ravatalozói titokzatossá, sejtelmessé és ünnepélyessé.

Mindegyik épület közelében legalább egy napot és egy éjszakát töltöttem el, hogy minél több benyomást gyűjtsek. Ennek során megismerkedtem a templomokat látogató emberekkel, a miséket celebráló papokkal, atyákkal illetve lelkészekkel. Érdekelt, hogy mi köti őket Makovecz Imre épületeihez, milyen kapcsolatban vannak templomukkal, milyen emlékeik vannak a tervezésről és a megvalósulásról. Több ízben részt vettem a liturgiákon, istentiszteleteken is. A megszerzett élmények inspirálták az elkészült képeket. A munka megvalósítását rengeteg különös és szimbolikus esemény kísérte. Lelkes, néha megszállott emberekkel találkoztam ijesztő vagy lenyűgöző természeti jelenségeket éltem át, amelyek a mai napig hatással vannak rám.” - Máté Gábor DLA, fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa