IRODALOM december 11-16. | kedd-vasárnap | Szófia – Nemzeti Kultúrpalota

A 46. SZÓFIAI NEMZETKÖZI KÖNYVVÁSÁR

Bulgária legrangosabb könyves eseményének megnyitója – december 11., 11.00 óra A Nemzeti Kultúrpalota Központi Előcsarnokában

A vásáron több mint 160 bolgár és külföldi résztvevő mutatja be legújabb kiadványait. Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, irodalmi fesztivál találhatók a vásár programjában.

 

A SZÓFIAI MAGYAR INTÉZET KÖNYVBEMUTATÓI:

December 11., kedd, 17.00-18.00 óra

Mészöly Miklós Saulus című könyvének bemutatója. A kiadvány az Ergo Kiadó gondozásában jelent meg.  A bemutatón részt vesz a műfordító, Martin Hrisztov.

A regényt Julian Zsiliev irodalomkritikus mutatja be, részletek Veszelin Mezekliev színművész előadásában hallhatók.

A Saulus története négy évvel Jézus kínhalála után játszódik. A zsidóság vezetői félnek az új hittől. Saulus a templomi rendőrség tagja, s meggyőződésből üldözi a keresztényeket. Úton Damaszkusz felé egy látomás hatására megtért, az új hit hirdetőjévé vált.  Mészölyt nem az új hit apostola, hanem maga a hitváltás foglalkoztatja, s egy olyan portrét rajzol meg, amelynek közvetlen bibliai háttere néhány mondatnyi csupán. A Saulus nemcsak a hitváltás regénye, hanem a megmerevedő ideológiák és az azokat képviselő emberek bírálata is.

Mészöly Miklós a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán 1942-ben szerzett jogászdoktori oklevelet. Írásai az 1940-es évek végétől jelennek meg. 195152-ben Budapesten a Bábszínház dramaturgja. 1993-ban a Demokratikus Charta egyik szóvivője volt. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. 1990-től a Magyar Írószövetség vezetőségi tagja volt. A mai magyar elbeszélők között kiemelkedő alkotó. Felesége Polcz Alaine, író, pszichológus, a Magyar Hospice Alapítvány vezetője volt.

 

December 12., szerda, 17.00-18.00 óra

Szabó Magda Az Ajtó és Katalin utca c. regényeinek bemutatója. A kiadvány a Kolibri Kiadó gondozásában jelent meg.  A bemutatón részt vesz a műfordító, Nelli Dimova.

A regényt Szilvia Csoleva irodalomkritikus mutatja be, részletek Zsoretta Nikolova színművész előadásában hallhatók.

Az ajtó Szabó Magda magyar írónő részben önéletrajzi ihletésű regénye, amely egy fiatal magyar írónő és házvezetőnője kapcsolatának alakulásáról szól. Már több éve tart Magda és Emerenc némileg rendhagyó kapcsolata. Emerenc beosztja a saját bérét, illetve saját idejét, sőt ő dönt arról is, melyik házimunkát végzi el, s melyiket nem. Annak ellenére, hogy működik Magda háztartása, Emerenc sok rejtélyt takargat, mind Magda, mind a környékbeliek elől. A szomszédok, az utca népe zavartan, de mindig tisztelettel viseltetik a furcsa idős nő iránt, aki arról a különös szokásról híresült el, hogy kis lakása ajtaját mindig zárva tartotta, a legnagyobb titokban őrizve magánszféráját.

Katalin utca "A Katalin utca egyszerre valóság, egyszerre jelkép" – állítja művéről az írőnő. Egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket. 

Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is.

Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újraépítik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.

Szabó Magda (1917-2007) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

 

 

 

December 13., csütörtök, 17.00-18.00 óra

Wass Albert Halálposta című elbeszélés gyűjteményének bemutatója. A kiadvány a Literaturen Fórum Kiadó gondozásában jelent meg.  A bemutatón részt vesz a műfordító, Georgi Mihalkov.

A kötetet Mitko Novkov irodalomkritikus mutatja be, részletek Veszelin Mezekliev színművész előadásában hallhatók.

A Halálposta Wass Albert 1945 és 1950 közötti időszakban keletkezett novelláit mutatja be, amikor számot vetett a szülőföldjét ért veszteséggel, a háború elvesztésével, Erdély ismételt Romániához csatolásával, és ekkor kezdődött élete végéig tartó emigrációja is. Ebben a kötetben emberi sorsokon keresztül látleletet nyújt egy kritikus történelmi korszak kiépüléséről. 

A szerző, akit az Úristen szemtanúnak rendelt, az utolsó nagy "országromlásnak" az emberi életekre gyakorolt hatásáról kíván beszámolni, a legkülönbözőbb helyszínekről: a románná kényszerített egykori magyar polgárvárosból, a havasok alján megbúvó kis faluból, a menekültek németországi táborából, az Ausztráliába pöfögő kivándorlóhajóról vagy éppen a Mennyek Országából, ahonnan isteni parancsra a földet kormányozzák. 

Wass Albert a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. 1744-ben Mária Teréziától kaptak grófi címet. Édesapja gróf szentegyedi és cegei Wass Endre huszárszázados, édesanyja báró losonci Bánffy Ilona volt.

 

December 14., péntek, 15.00-16.00 óra

Babits Mihály Gólyakalifa című könyvének bemutatója. A kiadvány a SONM Kiadó gondozásában jelent meg.  A bemutatón részt vesz a műfordító, Szvetla Kjoszeva.

A kötetet Amelia Licseva irodalomkritikus mutatja be, részletek Valentin Ganev színművész előadásában hallhatók.

A gólyakalifa Babits Mihály első regénye. A mű egyszerre lélektani és detektívregény, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani feldolgozása. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életét követhetjük nyomon tizenhat éves korától.

Babits Mihály (1883-1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a magyar modernizmus kiemelkedő alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. А Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, Latin–magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg. 1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1913-ban írta meg első regényét A gólyakalifa címmel (csak 1916-ban jelent meg). Ebben az évben kezdte el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszról magyarra (1913-ban jelent meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitüntette, megkapta a San Remo-díjat. 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. 1941. augusztus 4-én halt meg.

 

December 14., péntek, 18.00-19.00 óra

Szerb Antal  A Pendragon legenda című könyvének  bemutatója. A kiadvány az Ergo Kiadó gondozásában jelent meg. A bemutatón részt vesz a műfordító, Julia Krumova.

A kötetet Jordan Eftimov irodalomkritikus mutatja be, részletek Georgi Zlatarev színművész előadásában hallhatók.

Szerb Antal szépirodalmi első regénye A Pendragon legenda. Meghatározhatatlan műfajú próza: egyszerre krimi, rejtélyes legenda, történelmi regény, ismeretterjesztő írás és mindezek felszabadult humorral írott paródiája.

Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője. Az érettségi után egy évet Grazban töltött, ahol klasszika-filológiát tanult. Ezután, 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták. Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül.

 

December 15., szombat, 11.00-12.00 óra

Ijjas Tamás és Lackfi János  A világ legrövidebb meséi című könyvének  bemutatója a szerzőpáros egyik tagja, IJJAS TAMÁS RÉSZVÉTELÉVEL. A kiadvány az Riva Kiadó gondozásában jelent meg.  A bemutatón részt vesz a műfordító, Adriana Petkova.

A kötetet Venciszlav Bozsinov irodalomkritikus mutatja be, részletek Joanna Bukovszka-Davidova előadásában hallhatók.

Hogy miről szólnak a világ legrövidebb meséi? Hát hajóskapitányról meg királylányról, turmixgépről meg bankrablásról, kis Piroskáról meg egy gömbhalról, rántott húsról meg piaci légyről, senkiről meg mindenkiről, fületlen nyúlról meg nyúltalan fülről. Vagy csak a fészkes nyavalyáról? Vagy a fészketlenről? Ijjas Tamás és Lackfi János olyan irtó rövid, vicces meg szomorú meg szomorú-vicces meséket írtak, melyeket az okos olvasók nyugodtan folytathatnak tovább, akár a világ végéig is, meg még egy nap... A kék betűs meséket Lackfi János, a piros betűseket Ijjas Tamás írta.

Ijjas Tamás 1978-ban született Budapesten. 2011-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar irodalom és nyelvészet szakán. 2003-ban jelent meg első verse a Parnasszusban, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. 2004-ben vers kategóriában Simon Mártonnal megosztva elnyerte a Mozgó Világ nívódíját.

Első verseskötete Fejedelmi többes címmel jelent meg 2008-ban a Noran Kiadó gondozásában. 2009-ben Kassák Lajos XIII. Kerületi Irodalmi Díjat kapott. Első gyerekverskötete Bőröndapu címmel Bogdán Viki illusztrációival 2012-ben jelent meg a Betűtészta Kiadó gondozásában. A verseskötet nyomán ugyanebben az évben a Kompánia Színházi Társulat készített ifjúsági előadást Lukács László rendezésében.

Lackfi János1971-ben született Budapesten.  Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE Magyar Irodalomtörténet tanszékén doktorált. Több verseskötet, egy regény, novellák és elbeszélés gyűjtemények szerzője. Francia műveket fordít magyarra. Több jelentős irodalmi díj kitüntetettje, köztük a József Attila-díj (2000) és a Prima Primissima díj (2013).

 

December 15., szombat, 16.00-17.00 óra

Tolnai Ottó verseskötetének bemutatója a költő, TOLNAI OTTÓ RÉSZVÉTELÉVEL. A kiadvány az Ergo Kiadó gondozásában jelent meg.  A bemutatón részt vesz Martin Hrisztov és Nelli Dimova műfordító.

A kötetet Ani Burova irodalomkritikus mutatja be, részletek Todor Dimitrov-Mecskarszki színművész előadásában hallhatók.

Tolnai Ottó Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. 

Tisza-parti városban, Magyarkanizsán született. 1955 és 1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója volt. 1959 és 1962 között az Újvidéki Egyetemen, majd a Zágrábi Egyetemen tanult, magyar nyelv- és irodalom és filozófia szakokon.

1956-tól publikál, eleinte rövidprózával, majd 1960-tól versekkel is jelentkezett. 1961-től az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion mellékletének szerkesztője, majd az ebből létrejövő, 1964-ben induló Új Symposion alapító munkatársa, 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. 1974 és 1994 között az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztőjeként és képzőművészeti kritikusaként dolgozott. 1992-től 2004-ig az Új Symposion megszűnése után megalakult és Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője, azóta a szerkesztőség elnöke.

Fiatal éveitől kezdve Újvidéken élt, ahol barátaival, köztük Domonkos Istvánnal és Végel Lászlóval igen hamar a helyi irodalmi- és közélet fontos szereplőivé váltak. Első verseskötete 1963-ban, első regénye, a rovarház 1969-ben jelent meg. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, a szervezet utolsó elnöke volt, annak megszűnése előtt. 1994-től a Szabadka melletti Palicson él. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta. 2004-ben egy évet DAAD-ösztöndíjjal Berlinben tartózkodott. 2005-ben Költő disznózsírból című könyvéért megkapta a Magyar Irodalmi Díjat. 2007-ben Kossuth-díjban részesült.

 

A könyvbemutatók a Szófiai Magyar Intézet együttműködésével és a Publishing Hungary program támogatásával valósulnak meg.

 

 

ÚJ MAGYAR KÖNYVEK A KÖNYVVÁSÁRON (megtalálhatók a kiadók standjánál):

 

·        Márton László A MENNYORSZÁG HÁROM CSEPP VÉRE, ford. Sztefka Hruszanova – Gutenberg Kiadó

·         Spiró György DIAVOLINA, ford. Kraszimira Gadzsokova – Ergo  Kiadó

·         Polcz Alaine ASSZONY A FRONTON, ford. Jonka Najdenova – Panorama Kiadó

·         Izsó Zita TENGERLAKÓ, ford. Martin Hrisztov – Ergo Kiadó

·         Rigó Béla MÉZGA ALADÁR KÜLÖNÖS KALANDJAI, ford. Julia Krumova – Liszt Kiadó

·         Nádasdy Ádám MILYEN KERTEM LESZ, ford. Nikolaj Bojkov – DA Kiadó

·   EMBEREK ÉS ESZMÉK MIGRÁCIÓJA BULGÁRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (XIX-XXI sz.), összeállította Penka Pejkovszka és Demeter Gábor – Paradigma Kiadó