2012. február

SZÓFIAI MAGYAR INTÉZET

 

HAVI PROGRAM – 2012. FEBRUÁR

 

ROSSZ JEL Az elmúlt két évtizedben egyetlen magyar író sem követett el nő miatt öngyilkosságot. Rossz jel: rossz a nőkre és rossz az irodalomra.

 (Márai Sándor: A négy évszak – február)

 

Február 7. kedd, 18 óra

Szófiai Magyar Intézet

 

Mihai Diaconescu (Románia) zongorakoncertje

Schopen, Liszt, Mozart és Beethoven művei

Mihai Diaconescu zongoraművész 1991.07.11-én született Craiovában, Romániában. Zongorázni négyévesen kezdett prof. Mariana Ilie tanítványaként, aki egészen a craiovai Marin Sorescu Líceumban folytatott felsőfokú tanulmányai végéig volt a mestere. A kolozsvári George Dima Zeneakadémián doc. dr. Csíky Boldizsár tanítványaként tökéletesítette tudását. Több nemzetközi versenyen első díjat szerzett: nyertesként végzett a Romainian Music Olympics-on (Románia, 2005), csakúgy, mint a Rovere d' Oro, San Bartolomeo versenyen (Olaszország, 2006).

1999-2011 között számos koncertet – szólóestet és zenekari koncertet adott Romániában, Olaszországban, Németországban, Örményországban, Lengyelországban és Ausztriában. Fellépett neves koncerttermekben, mint a Radio Romania Cultural és a Bibiena Színház Mantovában, Olaszországban.

Zenekarok szólistájaként lehetősége volt olyan karmesterekkel zenélni, mint Ovidiu Balan, Alexandru Iosub, Adrian Petrescu és Mihaela Cesa Goje. Rendszeresen részt vesz a Müncheni Zenei Szemináriumon Németországban és Olaszországban prof. Walter Krafft vezetésével.

 

 

Február 13. hétfő, 18 óra

Szófiai Magyar Intézet

 

A MITOLÓGIAI LÉNYEK c. kiállítás megnyitója (domborművek, szobrok, rajzok)

 

Lilija Baleva, Irina Ugrinova, Darina Cureva, Marija Zlatanova, Hrisztofor Krasztev, doc. Robert Canev, Kamen Szimov, Nikolaj Zlatanov művei

„Minden idő és minden hely megalkotja, vagy épp lerombolja, elfelejti saját mítoszait. Minden idő és minden hely tele van emberi vágyakkal, amelyek félelmeket, a világegyetemről, az istenekről való képzeteket testesítenek meg. Talán az emberi képzelet az egyetlen, amely időn és téren átívelő utakat és hidakat épít.

«Nem tudom, mit jelent a sárkány, mint ahogy azt sem tudom, mi a világegyetem értelme, de van valami az ábrázolásában, ami jól illik az emberi képzelethez, és így a sárkány a legkülönbözőbb helyeken és időszakokban jelenik meg.» – írja J. Luis Borges, arra keresve a választ, hogyan születtek meg ezek a különös lények az ember képzeletében.

Ez a csodás állatvilág elvarázsol, félelmet kelt, vagy felébreszti a mágikus-rejtélyes iránt való kíváncsiságot, amely az emberi lét sajátja. A mítosz az a konstruktív háló, amelyet azok a fantasztikus lények népesítenek be, amelyek a távoli, ősi időkbe repítenek bennünket. Ugyanakkor ez az elképzelt világ abban is segít, hogy élesebb rálátásunk legyen a valóságra. A mítoszok azért is léteznek napjainkban, hogy újra felidézzük és megváltoztassuk őket, és így a modernséggel ütközve Főnix madárként újjászülessenek.

Van, amikor a valóság túl nehéz, hogy igaz legyen, és olyankor a képzelet segít kerülőutakat találni. És Voltaire szerint «az illúzió a legfőbb vigasztaló». A mítoszokat vigasztalásképp használjuk, hogy megszüntessük érzéseinket, megmagyarázzuk félelmeinket, hősiesnek tüntessük fel tetteinket, vagy igazoljuk bűneinket. Hiszen a mitológiában istenek és emberek hasonló tulajdonságokkal, hiányosságokkal, érzelmekkel, cselekedetekkel és gyengeségekkel bírnak.

Arra vágyunk, hogy megpróbáljunk ezeknek a különös lényeknek a szemén át látni, és megtaláljuk saját magunkat. A célunk egy apró megnyilvánulás és gesztus a kissé elhanyagolt és elfelejtett transzcendens világ felé egy olyan időben, amely korlátozott lehetőségeket és előrecsomagolt igazságokat nyújt. (Nikolaj Zlatanov)

 

A kiállítás március 2-ig tekinthető meg

 

Február 16. csütörtök, 17.00-19.00 óra

Szófiai Magyar Intézet

 

MAGYAR TURISZTIKAI CÉLPONTOK – A Magyar Turizmus Zrt. prezentációja

Csak turisztikai ügynökségek képviselői számára. Belépés csak meghívóval!

 

A Magyar Turizmus Zrt. a 2012. évi marketing stratégiája alapján, a térségből Magyarországra irányuló vendégforgalom folyamatos bővülése okán Bulgáriában is megerősíti turisztikai marketing tevékenységét. A két ország közötti szakmai kapcsolatok kialakításának segítésére, valamint Magyarország turisztikai vonzerejének bemutatására a Magyar Turizmus Zrt. szakmai workshop-ot szervez Szófiában, a szófiai turisztikai vásáron első ízben való megjelenéshez kapcsolódóan.

 

Február 16. csütörtök, 19.00 óra

Szófia – BNR (Bolgár Nemzeti Rádió) Koncertterme

 

A VI. Liszt-Bartók Zongoraverseny győzteseinek koncertje

 

Georgi Lekov, Elica Deszeva, Lora Al Ahmad, Ivan Kaszabov, Sztaniszlav Karamanov, Mila Mihova, Tina Vladimirova és Manuela Georgieva részvételével,

Belépés meghívóval!

 

A VI. Országos Liszt-Bartók Zongoraverseny a Prof. Pancso Vladigerov Nemzeti Zeneakadémián került megrendezésre 2011. december 3-5 között, a magyar zeneszerző, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére, és a Bolgár Köztársaság kulturális minisztere védnöksége alatt. A verseny szervezői a Szófiai Magyar Intézet és a Prof. Pancso Vladigerov Nemzeti Zeneakadémia, a verseny támogatói a Szófiai Magyar Nagykövetség, a Bolgár Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a Chris Air OOd – a MALÉV bulgáriai képviselője, és az Orange Factory Zeneház voltak.

A verseny zsűrijének elnöke prof. Szokolay Balázs és tagjai, Atanasz Kurtev akadémikus, prof. Jovcso Krusev, doc. Rosztiszlav Jovcsev és dr. Anzsela Toseva a következőképpen állapították meg a végeredményt a korosztályonként: az első korcsoportban Mila Mihova (I. helyezett), Tina Vladimirova (II. helyezett), Manuela Georgieva (III. helyezett). A prof. Ljuba Encseva alapítvány különdíját Bartók Béla művének kiemelkedő előadásáért Manuela Georgieva kapta. A második korcsoportban a Kulturális Minisztérium Nagydíját Liszt Ferenc műveinek legjobb előadásáért Georgi Lekov, az első díjat pedig Elica Deszeva nyerte el, második helyezett lett Lora Al-Ahmad, a harmadik díjat pedig Sztaniszlav Karamanov és Ivan Kaszabov kapta megosztva. Magyarország szófiai nagykövetének, őexc. Láng Júlia különdíját, Sztaniszlav Karamanov kapta Bartók Négy bagatelljének különösen szép tolmácsolásáért.

 

Február 23., csütörtök, 18 óra

Szófiai Magyar Intézet

 

Bánki Éva Aranyhímzés c. könyvének bemutatója (Ergo Kiadó, Szófia, 2011)

 

A szerző, Bánki Éva, a fordító, Martin Hrisztov és Bogdan Glisev színész részvételével

A könyvet bemutatja: Mitko Novkov, irodalomkritikus

 

Képes-e a hit megváltoztatni az embert? Lehetséges-e, hogy a régi névvel együtt a korábbi személyiség is eltűnjön? Mit jelent egyáltalán a név, és mit jelent az a szó – én?

Középkori rejtély, amelyben egy püspök legendája gyilkosságokon, csodákon és intrikákon keresztül kel életre.

„Nagykanizsán 1966-ban születtem. Középkori világirodalmat tanítok a Károli Világirodalom Tanszékén és az ELTE BTK Portugál Tanszékén. A tudományos pálya mellett költőnek készültem, első prózai művemet harminchat éves koromban írtam, ám az Esőváros – amelyet 2004-ben a Magvető jelentett meg – alaposan megváltoztatta az érdeklődésemet. A második történelmi regény, a teljesen "másféle" Aranyhímzés mellett elkezdtem dolgozni a Magyar Dekameron című novellafüzéren, amelyből folyóiratok már közöltek részleteket." (Bánki Éva) Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló drámája, a Harmonia terrena – Ha te is velem akarsz élni c. műve már sokszor került színpadra. Eszter lánya három és fél éves.

László király országlása idején magyar küldöttség indul a fényűző Velencébe, hogy a leendő három szent egyikének, Gellért püspöknek a családi hátterére fényt derítsen, és lehetővé váljék Gellért magyar szentté avatása. A küldöttséget az agg, súlyos betegségével küszködő Sebe vezeti, Gellért egykori neveltje, aki követte őt a püspöki székben is. A krisztusi elszántságú öregember rendelkezik a kereszténység előtti idők tapasztalatával, még emlékszik a táltosok és pogány nagyurak birodalmára, tanúja volt mindannak, ami a kereszt nevében és ellenében történt. Sebe velencei útjának története egy nyomozás története. Egy józan és bölcs öregember átható tekintete pásztázza a jelent és a múltat, velencei mozaikot és főpapi ábrázatot, kisszerű csalást, gyilkosságot és misztikus erejű jeleket. Teste egyre kevésbé engedelmeskedik neki, de fáradhatatlan szelleme egyforma tisztasággal és erővel idéz fel régmúltat és közelmúltat egyaránt. Gellért igaz legendáját kutatja, de egyre világosabban látja: az ő feladata nem ez. Küldetése több is, kevesebb is ennél. Bánki Éva - csakúgy, mint nagy sikerű első regényében, az Esővárosban - ezúttal is a múltat faggatja: kutat, felidéz, újrateremt, mesél. Sebe legendát ír ugyanígy, a szerző regényt.

„Jelentőségteljes sejtelmesség és megoldhatatlan bizonytalanság jellemzi ezt a regényvilágot, melyben tulajdonképpen senki sem érzi jól magát. A kényelmetlenségek a bizonytalanság mellett a bizalmatlanságból származnak, az „igaz" és a „hamis" számtalan árnyalatából. Gördülékeny, fordulatos és végig érdekes könyvet olvashatunk, mely egy jelentős író karakteres, igényes és jövőbe mutató regénye." (Bedecs László)

__________________________________________________________________________________

 

Esetleges programváltozásainkat a Szófiai Magyar Intézet honlapján közöljük.

www.magyarintezet.hu/sofia http://szofia.balassiintezet.hu

__________________________________________________________________________________